Frizbi (2015)
Az ultimate frizbi egy koronggal játszott csapatsport, melyben két 7 játékosból álló csapat küzd egymás ellen. A játékhoz használt pálya téglalap alakú, szélessége körülbelül egy futballpálya szélességének a felével egyezik meg. A pálya két végén egy-egy célterület, úgynevezett zóna található. A csapatok célja pontot szerezni azáltal, hogy az egyik játékosa bedobja a korongot a támadott zónába, és ott egy csapattársa elkapja azt. A dobójátékos nem futhat a koronggal, de azt bármelyik irányba bármelyik csapattársának passzolhatja. Minden olyan esetben, amikor sikertelen a passz, az ellenfélhez kerül a korong, és vele az ellentétes oldalon található zóna támadásának joga. A játékosok fizikai érintkezése nem megengedett. A mérkőzés általában a 17. pont megszerzéséig tart, és körülbelül 100 perc hosszú. Az ultimate játékvezető nélkül játszott sportág, a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért, illetve betartásáért. A játék szellemiségeként megfogalmazott viselkedésminta (Spirit of the Game) iránymutatást ad, hogy a játékosoknak hogyan kell alkalmazni a szabályokat, és hogyan vezessék a mérkőzést önmaguk, játékvezető nélkül.
Az ultimate-et az eredeti füves szabadtéri pályán kívül teremben vagy homokos pályán is játsszák, ekkor többnyire az 5-5 ember elleni felállás a jellemző.
Amerikai foci (2015, 2016, 2017)
Az amerikai futball – vagy ahogy az USA-ban és Kanadában egyszerűen hívják: futball – a rögbiből kifejlődött csapatjáték. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél endzone-jába vigyék, és ezzel pontokat szerezzenek. A labdát lehet hordani vagy passzolni, esetenként rúgni. Pontot többféleképpen lehet szerezni: a labda gólvonal mögé vitelével, a gólvonalon áthaladt csapattársnak való passzal, vagy kapura rúgással. A játékot az a csapat nyeri, amely a játékidőn belül a legtöbb pontot szerzi.
A sportágat az Amerikai Egyesült Államokon kívül az amerikaifutball névvel különböztetik meg a hagyományos labdarúgástól, amit ott soccernek neveznek, valamint a rögbitől. Az amerikaifutball a 19. század végén alakult ki a rögbiből. Az arena football az amerikaifutball egyik változata, amely úgy viszonyul az amerikaifutballhoz, mint a futsal (teremfoci) a labdarúgáshoz: ugyanaz a játék, teremben (arénában), nagyobb irammal, több ponttal. A kanadaifutball szorosan kapcsolódik az amerikai futballhoz, noha pár fontos pontban el is tér attól.
Az amerikaifutballt legmagasabb szinten hazája legnagyobb professzionális bajnokságában, a National Football League-ben (NFL) játsszák. Az NFL 1920-ban alakult American Professional Football Association néven, majd 1923-ban vette fel mai nevét. Az amerikaifutball az 1960-as években az USA-ban átvette a legnépszerűbb sport szerepét a baseballtól, és mára a világ legnézettebb bajnoksága. 1970-ben egyesült a riválisával, az AFL-lel. A bajnokság két főcsoportból (konferenciából), az American Football Conference-ből (AFC), illetve a National Football Conference-ből (NFC) áll. A ligában jelenleg 32 csapat szerepel négycsapatos csoportokba osztva.
A Magyarországi Amerikai Futballcsapatok Ligája 2005-ben alakult, és azóta rendez bajnokságokat Hungarian Bowl néven.
Cheerleading (2015, 2016, 2017)
Az amerikaifutballban a játékok közötti szünetekben különféle show-kal fokozzák a hangulatot, ilyen a pompomlányok, azaz a cheerleaderek koreográfiája is, amely a tánc, az aerobic és az akrobatika elemeiből áll össze. Kezdetben a csapatok biztatását szolgálta, de mára már a pompomlányoknak külön bajnoksága, szépségversenye és magazinja van az USA-ban.
Cheerleaderré válni nem könnyű: a jelentkezőnek komoly megmérettetéseken és válogatásokon kell bizonyítania, hogy rendelkezik erővel, állóképességgel és rugalmassággal. A csinos megjelenés professzionális szinten ugyanilyen fontos követelmény, ám legtöbbször ez sokkal inkább eredménye a sok edzésnek, nem pedig előfeltétele. A mérkőzések alatt a cheerleaderek általában rigmusokat (chants) és csasztuskákat (cheers) adnak elő (a rigmus általában rövidebb, ezt a közönséggel is megpróbálják „skandáltatni”, míg a csasztuskákat figyelemfelkeltő jelleggel használják), és mindkettőt különböző mozdulatsorokkal kísérik. Ilyen mozdulatok például a „Go,go! felkiáltással párhuzamos pompomrázás, amelyet a jobb kéz magasba emelésével, és a bal mellkasnak tartásával fejeznek ki, vagy a „Touchdown!”, amelyet mindkét kéz magasba lendítésével és felugrással jeleznek. A meccsek szüneteiben gyakorlatsort (routine) mutatnak be, amely tartalmazhat ugrásokat (jumps), a kunsztokat (stunts), piramisokat (pyramides) és átfordulásokat (tumbling).
Liga rögbi (2015, 2016, 2017)
A ligarögbi több, mint 120 éves sport. Észak-Anglia 21 rögbi klubja alakította meg 1895 augusztusában, a George Hotelben, Huddersfieldben, Angliában. Az új játékot északi uniós rögbinek nevezték el, de az 1900-as évek elején új nevet kapott: ligarögbi.
A játék célja: a labdát letenni az ellenfél célterületén, az alapvonal mögött. A játék során a labdát lehet előre vinni és rúgni, de passzolni csak hátrafelé szabad. A ligarögbi mostanra átalakult a világ egyik leggyorsabb, leglátványosabb, legkeményebb sportjává, amit sok millió ember néz például Ausztráliában, Új-Zélandon, Angliában, a 2000-es években pedig ténylegesen nemzetközivé vált, 2025-ben az USA-ban rendezendő világbajnokság új időszak kezdetét mutatja.
Magyarországon 2011-ben kezdték a sportot űzni, nagyon jó erőnlétet és stabil fogást kíván, mindemellett egy ízig-vérig jellemformáló csapatsport. Tömegsport verziója a EuroTag, melyben nem kerül sor teljes kontaktra, a labda megérintése jelzi egy adott fázis végét.
Baseball (2015)
A baseball két csapat által játszott labdajáték. A játék során a pitcher névre hallgató labdadobó egy ökölnyi méretű labdát hajít a másik csapat játékosa felé, akinek azt egy ütővel kell megütnie. A játék pontozása futásból és a játékterületen található jelzések (bázisok) megérintéséből adódik. Magát a labdát baseball-labdának hívják. Az amerikai angolban a baseball-t még hardball-nak, azaz „kemény labdának” is nevezik. A játék egyik variánsa softball, ami nagyjából a baseball szabályait követi, de puhább és nagyobb labdával játsszák (innen az elnevezés, ami magyarul „puha labdát” jelent), illetve a labdát is mindig alulról dobják.
A baseball az amerikai kontinens és Kelet-Ázsia országaiban népszerű. Japánban, a Dominikai Köztársaságban, Kubában,Panamában, Dél-Koreában és egyéb országokban is ez a legnépszerűbb sport. Az Egyesült Államokban a baseballt egyenesen nemzeti sportnak kiáltották ki – a Major League Baseball (MLB) meccseinek látogatottsága nagyobb, mint az összes többi sportágé együttesen. Bár Észak-Amerikában a labdajátékok örvendenek a legnagyobb népszerűségnek (baseball, kosárlabda és amerikai futball), a baseball népszerűsége olyan magas, hogy a „ballgame” (labdajáték) kifejezést szinte kizárólag a baseballra használják és a „ballpark” (labdajáték pályája) csakis baseball pálya lehet. Az amerikai tévénézők körében azonban az amerikai futball és azautóversenyek nagyobb népszerűséget élveznek.
A baseball ötvözi a csapat és az egyéni sportokat. Egy-egy játékos védekezésben nem számíthat társai közvetlen segítségére, egyedül kell megoldania a feladatát. A többiek ilyenkor a jó helyezkedésre figyelnek, hogy társuk a védekezés után megjátszhassa őket a labdával. Ütésnél szintén egyedül kell teljesíteni, senki nem tud érdemben segédkezni, ám vannak helyzetek, mikor egy ütőjátékos például feláldozza magát a csapatért, (buntol) ilyenkor a csapattárs következő bázisra juttatása a legfőbb cél.
Magyarországon a baseball először az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején jelent meg és a kezdeteknél sem igazán a magyarok, hanem leginkább a kubai, a japán és az amerikai nagykövetségek dolgozói kezdtek el egymással játszogatni. Természetesen ahogyan ez lenni szokott, hamar észrevették ezt a szemnek szokatlan játékot a magyarok, így gyorsan ráéreztek az ízére honfitársaink is. A rendszerváltás hangulata ráadásul ideális táptalajt jelentett az új dolgok számára, pláne, ha az a valami „Amerikából jött”. Ilyen volt a baseball is.
- október 23-án játszották le Magyarországon az első hivatalos mérkőzést, amelyen a Győr Dark Horses aNagykanizsa Antscsapatát fogadta. A mérkőzés eredményénél ebben az esetben sokkal fontosabb a megtörténte, a két csapat sporttörténelmet írt ezen a napon. A baseball végre hazánkban is elindult és azóta sokaknak az életét szépítette meg.
- június 26-a a következő jelentős időpont a sportág hazai történetében. Ezen a napon alakult meg a MOBSz, azaz a Magyar Országos Baseball Szövetség. Alapító csapatok:Budapest IslandersBaseball Club, Győr Dark Horses, Magyar Baseball Club, Nagykanizsa Ants Baseball Club, Siófok Denewares Sport Club.
Az első magyar bajnokságot ezeknek a csapatoknak a részvételével rendezték. A Magyar Baseball Club nevét később megváltoztatták, mivel sokan kifogásolták, így a csapat végül is a bajnokságban már Óbuda Brick Factory-ként szerepeltek.
Az első magyar bajnokság végeredménye: 1. Budapest Islanders 2. Óbuda Brick Factory 3. Győr Dark Horses
Darts (2015, 2016, 2017)
A darts angol eredetű játék és sportág, melynek során apró nyilakkal dobnak egy kör alakú céltábla különböző pontértékű szektoraira. Általában pubokban és kocsmákban játsszák a világ minden részén, de a legnagyobb versenyek és szervezetek az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és a skandináv országokban működnek.
A dartsban két szakágat különböztetnek meg, a tábla és a nyilak anyagától függően. Steel dartsnak nevezik azt a játékot, amikor fémhegyű (steel=acél) nyíllal szizál (vagy ritkábban egyéb anyagú) táblára dobnak, soft dartsnak pedig azt, amikor a játékosok automata gépekre játszanak műanyag hegyű nyilakkal.
A legenda szerint néhány száz évvel ezelőtt egy átfázott angol íjász elhatározta, hogy kellemesebb módot választ a gyakorlásra a téli hónapokban. Letette íját, levágott a nyílvesszőjéből és elvonult a közeli pub kellemes melegébe és kényelmébe, ahol ügyességét úgy gyakorolta, hogy a lerövidített nyílvesszőket a falra akasztott farönkszeletbe dobta. Mellé állt egy másik íjász, aki megpróbált az előzőnél jobb eredményt elérni és ezzel megszületett a vetélkedés, a játék, a sport.
Az első írásos feljegyzések között szerepel, hogy az Azincourt-i csata idején, 1415-ben az angol íjászok, valamint 1620-ban az első angol kivándorlók az Újvilág felé hajózva a Mayflower fedélzetén a DARTS valamely formáját játszották. A kezdeti időszakban a sport a brit civilizációval érintett területeken terjedt el. A ma érvényes szabályzatok alapját képező versenyszisztémát első alkalommal – mint annyi más sportnál – Nagy-Britanniában dolgozták ki a 19. század végén és akkor alakultak az első szervezetek és klubok is. 1896-ban született meg mai formája, melyet Brian Gamlin helyezett el 20 számot a táblán.
Az első brit nemzeti szövetség 1924-ben jött létre. Mivel előtte sokan szerencsejátéknak tartották, ez a szervezet fogalmazta meg először, hogy DARTS sport egy olcsó, tiszta,ügyességi játék. 1928-tól egészen az ötvenes évekig a legjelentősebb DARTS-verseny a Londoni Sunday által szponzorált News of World volt.
A sport fejlődése a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jelentősen felgyorsult, izgalmas, népszerű sporttá fejlődött. A szinte robbanásszerű fejlődésben – a sport alapvető tulajdonságából eredő népszerűségen kívül – két tényező játszott fontos szerepet. Az egyik: a technikai fejlődés, a felszerelések gyártói képesek lettek a nyilakat volfrám ötvözetből készíteni, ami elősegítette az eredmények jelentős javulását. A másik, talán az első tényezőnél fontosabb: 1973-ban Oliver A. Croft vezetésével alakult brit nemzeti szövetség a British Darts Organization (BDO) a televízió nyilvánossága elé vihette a DARTS sportot.
A BDO megalakulását sorra követték más nemzetek szervezeteinek, szövetségeinek megalakulása az USA-ban, Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Új-Zélandon.
1976-ban brit kezdeményezésre megalakult a nemzetközi szervezet a World Darts Federation. Ez a szervezet dolgozta ki és tartja karban a nemzetközi versenyszabályzatot, a ranglista rendszert, szervezi és ellenőrzi a nemzetközi ranglista alapját képező versenyeket, a DARTS népszerűsítését. A Világ Darts Szövetsége 1992. december 14-én immár 48. tagként soraiba felvette a Magyar Darts Szövetséget. A versenyzők és a versenyek nagy száma egy körültekintő, területekre, szintekre tagozódó versenyrendszert, komoly szervezettséget igényel. A havonta megjelenő hatvannyolc oldalas Darts World magazin Anthony J. Wood szerkesztésével, folyamatos tájékoztatást ad a versenyek állásáról és figyelemmel kíséri a sportág eseményeit szerte a világon. A műholdas sport TV-csatornák kamerái ott vannak a jelentős versenyeken, azok izgalmát eljuttatják a sportcsarnokokból az otthonokba. A számos évente rendezett verseny közül a legjelentősebb a Világ Kupa. Nagy-Britannia területén jelenleg már több mint 6,5 millió játékos versenyez rendszeresen. Világ Darts Szövetségnek ma már 52 tagja van.
A DARTS sport népszerűsödésének újabb hatalmas lökést adott a játék gépesített változata, az úgynevezett soft darts játék. Itt a játék lényege nem változott, viszont a verseny menete leegyszerűsödött, hisz a játék levezetését a gép saját maga végzi el, látványosabbá és szórakoztatóbbá téve ezzel a játékot. Mára a világon számos cég gyárt soft gépet, melynek köszönhetően látványos nagy érdeklődést keltő nemzetközi versenyek kerülnek megrendezésre, melyek a média sport közvetítéseiben előkelő helyen szerepelnek. Ezáltal egyre több ember kap állandó információt a darts játékról és kedvet ahhoz, hogy maga is elkezdjen játszani.
Az európai gép gyártók 1996 végén létrehozták az Európai Darts Uniót (EDU), mely csak a soft játékstílust képviseli. Megszervezte az évenkénti tíz fordulós nemzetközi bajnokságot, amelynek fordulói egyes tagországokban kerülnek megszervezésre, így Svájc, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Magyarország és Horvátország ad otthont a fordulóknak.
A darts játék egyre nagyobb ismeretségének köszönhető, hogy a 2001-ben az angol parlament hivatalosan is sporttá nyilvánította és ezzel egy időben megtörtént a darts olimpiai szakszövetségek közé történő felvételének kérelme.
Szkander (2015, 2016, 2017)
A szkander a birkózás egyik fajtája; ír eredetet tulajdonítanak neki. Az győz, aki a másik csuklóját egy meghatározott vonalra vagy – műkedvelői szintnél maradva – az asztal lapjára szorítja.
A versenyzők állva vagy ülve, asztalra helyezett könyökkel indíthatnak (habszivacs alátét általában megengedett), és másik kezükkel az asztalba épített fogantyúba kapaszkodhatnak.
A csukló a rajtnál egyenes marad, úgy, hogy kilátszik a hüvelykujj bütyke, a vállak vízszintesen helyezkednek el az indításnál.
Súlycsoportok és nemek szerint szerveznek versenyeket belőle, nemzetközi szabályok szerint, ezek versenyenként eltérőek lehetnek.
Krikett (2015, 2016, 2017)
A krikett a Brit Nemzetközösség országaiban népszerű labdajáték. Nevezetes összetett szabályairól és a fair-play kiemelt szerepéről.
Az 1200-as évektől formálódtak a Brit-szigeteken kislabdás játékok, úgymint a rounders, cats and dogs, cricket, stollball. A krikett játék neve a pásztorok kampós botjától származhat, amit akkoriban „cricce”-nek (ejtsd: krikii) neveztek, ám a „chirchyard”, azaz templomkert is szóba jöhet.
A korai ütők inkább bunkók és botok voltak, ám a célszerűség miatt a 18. századra alakultak át egy súlyos, kiegyenesített hokiütővé, mellyel az alulról dobott labdát nagy svunggal lehet megütni. A jelenleg szabványos ütőt 1853-óta használják.
Labdának eleinte köveket használtak, de a sérülések elkerülése végett hamar más megoldásokat kerestek. Napjainkban a vörös, két félből fűzött bőrrel bevont parafagolyó a legelterjedtebb, de a profi versenyeken a jobb láthatóság érdekében fehér labdát használnak. A kapu jelenleg három pálca, felül két kis botocskával, ami ha leesik, akkor az ütősnek távoznia kell. Eredetileg két tartópálcát használtak, de játszották néggyel is. A kapu mérete is változott az idővel: a 17. században 2 méter széles volt.
A krikettlabda kerülete 22,4-22,9 cm, a tömege 156–163 gramm között van, a színe az éjszakába nyúló meccsek miatt fehér, zöld varrással. Létezik női, fedett pályás, és vakok számára kidolgozott szabályzat is. A dobócsapat (fielders) 11 tagja kb. 26 nevezett helyet foglalhat el – ez a taktikától függ.
A többi profi sporthoz hasonlóan részletes statisztikákat készítenek a meccsekről és a játékosokról. A legtöbb futást Srí Lanka gyűjtötte India ellen egy négynapos mérkőzésen,1997-ben: 952-t, míg ellenfele csak 537-et teljesített. A legrövidebb meccsen ugyancsak Srí Lanka verte meg Zimbabwét, akik csak 35 pontot szereztek 2004-ben. A legeredményesebb ütős az ausztrál Allan Border, aki 156 hosszú meccse alatt 11 174-szer futott, 205 futást csinált 1987-ben Új-Zéland ellen, és átlagosan 50 futást teljesített. A kidobás nélküli legtöbb futást, szám szerint 400-at, Brian Lara (West-Indies) vitte véghez, 2004-ben, Anglia ellen. A legsikeresebb dobó a Srí Lanka-i M. Muralitharan, aki 13-szor dobott ki tíznél több ütőst, és átlagosan 6 ütőst ejtett ki meccsenként. James Laker Anglia színeiben 1956-ban kiejtette a teljes ütőscsapatot, akik összesen csak 53 futást teljesítettek ezalatt.
A krikett Magyarországon szinte teljesen ismeretlen sport volt, ma már a gyorsan fejlődő sportok közé sorolható. 2003 elején alakult Miskolcon a Brit–Magyar Klub, mely foglakozott e sporttal. 2006 szeptemberében megalakult egy csapat Székesfehérváron, a Comenius Cricket Club, a brit Andy Grieve vezetésével. 2007 nyarán a Magyar Krikett Szövetség megalapítását követően, megindult az első Magyar Krikett Liga hat csapat részvételével. A szövetségnek kb. 100 regisztrált játékosa van, köztük nemcsak magyar, de Magyarországon élő angol, indiai, pakisztáni, dél-afrikai, ausztrál, skót és malajziai játékosok is. 2007 júniusában először vett részt egy Magyarországot képviselő csapat nemzetközi versenyen, amikor 8 játékos különböző magyarországi csapatokból utazott Bécsbe a Vienna World Cup nevű 6 fős versenyre. A 2008-as szezonban a hazai bajnokság (HCL) 8 csapatosra bővül a következő csapatok részvételével: Baggy Blues (Budapest), Comenius Cricket Club (Székesfehérvár), Danubian Kangaroos (Budapest), Dunabogdany CC (Dunabogdány), Genpact XI (Budapest), Budapest Falcons (Budapest), Royal Tigers CC (Budapest), Phoenix CC (Dunabogdány). A Magyarországot képviselő válogatott pedig elkönyveli első hazai győzelmét egy angol csapat ellen. Külföldi, Magyarországon túrázó csapatok egész sora érkezik hazánkba a 2008 nyarán.
2010 – A magyar Senior Men’s válogatott nyerte a “Euro T20″ bajnokság Szkopjeben. Döntőben: Magyarország 166 : Oroszország 165
Biliárd (2015)
A biliárd egy játékcsoport összefoglaló neve, melyben két ember vagy két csapat játszik egymás ellen. Golyókat kell egy keretezett asztalon, farudak (úgynevezett dákók) segítségével ütni. A játékos csak a fehér golyót lökheti meg a dákóval. A golyók manapság túlnyomórészt fenolgyantából készülnek, ilyen pl. az Aramith.
A biliárdnak hosszú és gazdag történelme van, 15. századi keletkezésétől kezdve I. Mária skót királynő temetése idején testének saját biliárdasztala borításába való helyezéséig, ill. Shakespeare műveiben történő számtalan említésig. Kb. 35 fajtáját lehet megkülönböztetni. A francia bille szó golyót, ill. labdát jelent.
A név eredete nem egyértelmű. Egy történet a biliárd és a dákó (angolul cue stick) szavak eredetét is magyarázhatja: az angol pénzkölcsönző, Bill Kew 1550-ben állítólag egy yard hosszúságú faütővel a padlón golyókat ütögetett ide-oda. Ebből jöhetett létre a „Bill’s Yard“, ill. a Cue. Egy másik lehetőség a francia bille szó vagy a bille és yard szavak összetétele.
A legtöbb, a biliárd eredetével foglalkozó mai elmélet más labdás játékokkal, pl. a krikettel, a krokettel, ill. a golffal való kapcsolatra utal. A 13. századtól találhatóak utalások olyan labdás játékokra, melyeket a szabadban játszottak és melyeknél a labdát egy ütővel vagy bottal ütötték meg. Azért, hogy olyan helyeken is játszani lehessen, ahol többnyire rossz az időjárás, egyre inkább zárt helyeken folytatták, végül egy asztalon. Ugyan a játéktér így jelentősen kisebb lett, a játék alapjaiban ugyanaz maradt. Azért, hogy a labdák ne essenek le az asztalról, a szélekre keretet erősítettek. Az asztalon játszott labdás játékok ezen kezdeti formái fel voltak szerelve különböző bonyolító tényezőkkel, mint pl. kapuk, ívek, kúpok, és lyukak, a labdákat pedig az ütő vastag végével ütötték meg, hasonlóan a mai jégkoronghoz. Nincs egyértelműen tisztázva, hogy a játék Franciaországból vagy Nagy-Britanniából származik. Egy biliárdasztal egyik legkorábbi leírása szerint viszont a francia XI. Lajos király egy ilyen asztalt Henri de Vigne asztalosmestertől vásárolt 1470-ben.
A 16. század közepétől a biliárdjáték Európa számos uralkodóházában jelen volt és a társasági élet szerves részét képezte. A hagyomány szerint a játékot Stuart Mária skót királynő és IX. Károly francia király is ismerte. A 16. század végén a spanyolokkal az első biliárdasztalok elérték Amerikát is. A 17. század vége felé egyre inkább a játékhoz használt rúd vékonyabbik végét kezdték használni a labdák mozgatásához, ezzel a dákó fokozatosan elnyerte mai formáját. A 18. században a játék fejlődése két irányban haladt. Mialatt legkésőbb az 1780-as évektől a forradalom szellemében Franciaországban eltűnt minden “akadály”, így az asztalról a zsebek is, létrejött a mai Carambolage, addig Angliában a lyukbiliárd továbbfejlesztése révén az angol biliárd. James Beaufort „An Epitome of Hoyle“ c. könyvében (1791) a “Carambole” fogalmát is megemlíti, akárcsak egy vörös golyó használatát egy három golyóval játszott verzióban.
Miután 1807-ben a büntetését töltő francia Francois Mingaud egy bőrdarabot helyezett el a dákó végén, mely révén forgatóütések is lehetővé váltak, a 19. század ipari forradalma idején a biliárdjáték gyors fejlődést ért el. A bőrvéget speciális biliárdkréták kifejlesztése követte, hogy a dákó labdán való csúszását elkerüljék.
Technikai fejlesztésekkel, szabályok kialakításával, továbbá a játék pénzügyi dimenziójának felfedezésével 1850-től alakultak meg az első játékos szervezetek és jöttek létre az első bajnokságok, mely folyamat Angliában már a 19. század elején beindult. A kihívásos meccs később is – különösen a profiknál – elidegeníthetetlen és kedvelt elem maradt. Jóval a 20. század kezdete előtt lejátszották már az első bajnokságokat. Különösen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt meg az érdeklődés a biliárd iránt ebben az időben, mely nem ritkán több ezer nézőt csábított a szalonokba és rendezvénytermekbe.
Kb. 1880-ra a játék minden ma ismert formájának alapjai kialakultak. Későbbi fejlesztések új verziók, ill. részlegesen új fajták kialakulásához vezettek. Az első mérföldkövek aMichael Phelan és John Seereiter között 1859-ben Detroitban lejátszott kihívásos játszmák voltak négy golyós biliárdban (ez az angol biliárd egy amerikai változata négy golyóval), ill. a William Cook és id. John Roberts között 1870-ben Londonban rendezett angol biliárd meccs. Ezután 1873-ban New Yorkban megrendezték az első profi világbajnokságot a karambol egy változatában, a szabad játékban. 1878-ban következett az első pool világbajnokság, szintén New Yorkban.
A karambol egy verziójában 1903-ban Párizsban megrendezett amatőr világbajnokság számít az első, kontinentális Európában megrendezett komoly rendezvénynek. Az első világháború és a karambol ezzel járó európai holtpontja leállította a tengerentúli versenyzőkkel lebonyolított találkozókat. A biliárd időközben már Ázsiában is elterjedőben volt, főleg Japánból utaztak háromfalas karambol játékosok a 20. század elején Amerikába, később Európába is. Nagy-Britannia, kontinentális Európa, Amerika és Ázsia biliárdsportjában – elsősorban a profiknál, akik megélhetése közvetlenül függött a fizető nézőktől,– is nyomot hagyott a két világháború, az 1929-es gazdasági világválság, továbbá az 1919 és 1933 közötti amerikai alkoholtilalom. Az erősödő amerikai, majd brit válságot súlyosbította az 1950-es és 1960-as években teret nyerő televízió, mely kezdetben a nézők számát csökkentette. A pool viszont nemsokára A Svindler c. film (1961) megjelenésével amerikai reneszánszát élte. Az 1986-ban megjelent A pénz színe c. filmmel közösen növelték a pool iránti érdeklődést Európában és Ázsiában is. Az 1960-as évek végén a biliárd új korszaka köszöntött be Nagy-Britanniában, a BBC ugyanis olyan sportformátumot keresett, mely a nézők számára egyértelművé teszi a színestévék előnyeit, a választás a snookerre esett. A kontinentális Európa területén a második világháború után állomásozó amerikai és brit erők jelenléte révén legkésőbb az 1970-es és 1980-as években a karambol mellett a pool és a snooker is meghonosodott.
A vasfüggöny eltűnésével mindenekelőtt a pool és a snooker talált magának utat Kelet- és Közép-Európába és azóta egyre több követőjük van. A globalizációnak köszönhetően a biliárd ma már a világ minden részén jelen van, világ-, kontinentális- és nemzeti szintű szövetségekkel.
A biliárd 1998. február 5. óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, de nem az olimpiai program része. A biliárdsportok világszervezetét (WCBS) az ARISF (Association of Recognized International Sports Federations) képviseli az olimpiai programba való felvételért folyó tárgyalásokon.